Bár az Eredet blog tematikája nem a környezetvédelem és a környezettudatosság, de a Föld Napja alkalmából egy rendhagyó környezetvédelmi témájú poszt következik. A mai írásban néhány ország környezetvédelmi törekvéseit, pontosabban környezetvédelmi törvényeit vesszük szemügyre.

Egy kis történelem

Az első nagy, modern környezetvédelmi törvényt 1863-ban hozták Nagy-Britanniában. Mondhatjuk tehát, hogy az ipari forradalom, az ipar fellendülése hozta magával a környezetvédelem, mint fogalom és tevékenység létrejöttét. A korai környezetvédelmi mozgalom részeként Angliában létrejött egy "Vissza a természetbe" mozgalom, és az Egyesült Államokban is történtek hasonló jellegű megmozdulások. Ebből az időből Henry David Thoreau volt a legfontosabb személy a mozgalomra akár később is gyakorolt hatások közül, aki "Walden" címet viselő művében a saját, vissza a természethez kísérletének tapasztalatairól írt és sikeresen lobbizott a Yosemite Nemzeti Park létrehozásáért és részt vett a Sierra Club megalakításában.

A 20. században a környezetvédelmi mozgalom tovább növekedett, de igazán az 1960-as évek hozták meg a környezettudatosság és környezetvédelmi mozgalmak előtérbe kerülését. A hatvanas években jöttek létre olyan fontos környezetvédő civil szervezetek, mint a Greenpeace, a WWF vagy a Friends of the Earth, hogy csak a nagyobbakat említsem. Azóta a környezetvédelem erőteljes társadalmi mozgalommá vált, mely képes a közpolitikai viták és döntések befolyásolására, csakúgy mint az egyéni cselekedetek átformálására.

A környezeti problémákkal kapcsolatos túlzott tétlenség világszerte komoly probléma, de vannak országok, amelyeknek sikerült környezetvédelmi törvényeket elfogadniuk a szennyezés és a természeti világot hátrányosan érintő egyéb problémák mérséklésére. Ezek olyan törvények, amelyek tényleg hatásosak is, ráadasul a betartásukat is folyamatosan ellenőrzik, így nagy bajba kerülhet, aki nem követi az adott ország környezetvédelmi szabályait. A teljesség igénye nélkül szemezgetünk néhány ország igazán szigorú környezetvédelmi törvényeiből.

Palau halászatot tiltó törvénye

Palau egy kis csendes-óceáni sziget, de a világ legnagyobb horgászatmentes övezetével rendelkezik. 500 000 négyzetkilométeren a védett vizek az ország tengeri jogainak 80%-át teszik ki. Ez olyan áldozat, amelyet nem sok kormány lenne hajlandó felvállalni. Palau vizeinek mindössze 20%-a nyitott a hazai horgászatra a köztársaság élelmezési szükségleteinek kielégítése érdekében. Palau szigorú halászati tilalma nem csak a helyi halászok számára előnyös. Ez egy olyan tengeri menedék, ahol a világ különböző részeiről érkező halak szaporodhatnak és növekedhetnek. A szentély biztosítja, hogy a tengeri erőforrások a halászok káros beavatkozása nélkül helyreálljanak. Egyébként hatékony karbonsemlegesítőként is szolgál.

Tiltott műanyagok

Sok város és ország már betiltotta a műanyagok használatát. Hamburgban például részleges korlátozás vonatkozik a nem újrahasznosítható kávépárnák használatára. Indiában, Új-Delhiben átfogó műanyagtilalom van érvényben, de sajnos az ország többi részén láthatóan nehéz követni a példát. A műanyagok elleni háború azonban számos afrikai országban, valamint Ázsia és Európa egyes részein optimista jövőképet mutat:

Kenyában 2017 augusztusától kezdődően teljesen betiltották a műanyagok használatát. Azok, akik megsértik ezt a műanyagellenes jogszabályt, akár 4 év börtönbüntetést és 40 000 dolláros pénzbírságot is kaphatnak.

Ruanda viszont műanyagmentes országnak vallhatja magát, miután 2008-ban törvényt vezetett be, amely betiltotta a műanyag zacskók és csomagolások használatát. A határállomásokra való belépéskor a járműveket átvizsgálják, hogy nincs-e benne műanyag zacskó vagy csomagolóanyag. A törvény megsértői akár 6 hónap börtönbüntetést is kaphatnak.

Mielőtt betiltotta volna a műanyagokat, Marokkó egykor a második legnagyobb műanyagfogyasztó volt a világon (első az USA). Az északnyugat-afrikai ország 2016 júliusában betiltotta a műanyagok gyártását, importját, exportját, forgalmazását és felhasználását. A törvény végrehajtása azóta 743 600 ellenőrzéshez, több mint 7 500 tonna műanyag lefoglalásához és megsemmisítéséhez, valamint több mint 750 bírósági ítélethez vezetett, amelyek több mint 520 000 dollár bírság kiszabásához vezettek.

Franciaország 2015-ben betiltotta az egyszerhasználatos műanyag poharakat, tányérokat és evőeszközöket. 2019-ben az ország olyan szankciórendszert vezet be, amely hatékonyan emelné a nem újrahasznosított műanyag csomagolást használó áruk árát. Az ország célja, hogy 2025-re kizárólag újrahasznosított műanyagot használjon fel.

Tajvan a műanyagok elleni háborúban is az élen jár. 2018 februárjában az ország betiltotta a műanyag zacskók, edények, poharak és szívószálak használatát. A cél az, hogy 2030-ra teljes körűen betiltsák a műanyagokat. A törvénysértésen elkövetőket 1800 és 9000 dollár közötti pénzbírsággal sújtják.

Kitiltott autók

Ki vezetne be olyan politikát, amely nemcsak az autógyártókat, hanem a járműhasználókat is feldühítené? A válasz: számos város. Ezek a városok nem feltétlenül tiltják városaikban az autóhasználatot, de olyan szabályokat állítanak fel, amelyek jelentős mértékben korlátozzák a járművek használatát.​

Spanyolország fővárosában, Barcelonában vannak kijelölt „szuperblokkok”, ezek egymást követő vagy összefüggő blokkok, amelyeket kertekké, játszóterekké vagy plázákká alakítottak át. A 2018 áprilisában megkezdett blokkok létrehozása azt jelenti, hogy nagyrészt már nem nyithatók meg a járműforgalom számára. Ha vannak engedélyezett járművek, akkor csak 10 km/h sebességgel haladhatnak. 2018 novemberében egy másik spanyol város, Madrid is hasonló rendszert épített ki az első, 472 hektáros autómentes övezettel. Spanyolország ezt több mint 100 másik városban tervezi megtenni.

Az üvegházhatást okozó károsanyag-kibocsátás csökkentésére tett erőfeszítései során Oslo városa úgy döntött, hogy betiltja az autókat a városközpontban. A belváros autómentesítése annak a koncepciónak a része, amely szeretné elérni, hogy 2020-ra az 1990-es szint 50 százalékára csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása. Az új városvezetés 60 kilométernyi kerékpárút építését és elektromos kerékpárok vásárlásának támogatását is tervbe vette, emellett 2019-re 20 százalékkal, 2030-ra pedig 30 százalékkal akarják csökkenteni a városon áthaladó autóforgalmat.

Mexikóvárosnak több mint egy évtizede van problémája a rendkívül szennyezett levegővel. Ezért döntött úgy a város, hogy havonta egyszer az egyik szombati napon megtiltja az összes jármű közlekedését.

Új-Delhi konkrét lépéseket tesz a romló levegőminőség javítására. Az egyik ilyen lépés az új gépjárművek nyilvántartásba vételére vonatkozó egyéves moratórium. A város páratlan/páros stratégiát is érvényesít az utakon közlekedő járművek számának csökkentésére. Ezenkívül a város megköveteli, hogy minden taxi térjen át a földgáz használatára.

Hatalmat a népnek!

Litvánia vezeti a Környezeti Demokrácia Indexet, így nem meglepő, hogy itt vannak a legszigorúbb környezetvédelmi törvények. A törvény teljes jogot biztosít a nyilvánosság számára a kormánytól származó környezeti információkhoz való hozzáféréshez, valamint széles körű jogot biztosít a bíróságon környezetvédelmi kereset benyújtására. Az ország környezetvédelmi törvénye értelmében a nyilvánosságnak joga van megtámadni a környezetvédelmi jogokat sértő kormányzati döntéseket. A kormányzati hatóságok kötelesek proaktívan begyűjteni a lakosság véleményét, mielőtt olyan döntéseket hoznának, amelyek jelentős hatással lehetnek a környezetre.

Az ország 2012-ben elfogadta a szennyvízgazdálkodásról szóló törvény módosítását is, amely a települési hulladékgazdálkodás szabályozását kívánta megerősíteni. A módosítás fénypontja a környezeti károk miatti kártérítési ráták drámai (akár 10-szeres) emelése. Ezenkívül Litvániának kiváló törvényei vannak a szennyvízkezelésről. Az ország az ivóvízellátásról és szennyvízgazdálkodásról szóló törvényének köszönhetően már 2012-ben elérte a 97%-os háztartási és ipari szennyvíztisztítási arányt.

Jó lenne, ha minél több ország követné ezeket a példákat és a kormányok támogatnák a civil szervezeteket és minden embert, aki bármit is tesz a bolygó élővilágának a megőrzéséért, legyen az szelektív hulladékgyűjtés, vagy megujúló energiaforrásra átállás, vagy erdő- és vízvédelem. Építsünk zöld városokat, parkokkal, sok-sok fával, mert a térkő és beton nem szép, csak melegíti a környezetet.

De egyénileg is tehetünk a zöldebb Földért, kis dolgokkal. Már csak azzal is, ha lekapcsoljuk a lámpát, vagy ha van lehetőségünk, kertet építünk, fákat ültetünk. Ne feledjük: az erdő maga az élet. 

És még egy kép a végére:

A címben szereplő kérdés a Föld napja mozgalom egyik jelmondata.

Forrás: Wikipedia