Bár már tudjuk, hogy Kolumbusz csak újra felfedezte az európaiak számára az amerikai kontinenst, mégis kevés információnk van azokról a felfedezőkről, akik előtte léptek Észak- és/vagy Dél-Amerika földjére. Következzék egy Európában kevésbbé ismert kínai felfedező, aki gykorlatilag behajózta az egész bolygót.

Előzményként annyit mindenképp meg kell említeni, hogy az 1400-as években Kína óriásit nyitott a világ felé, virágzott a kerekedelem a szárazföldi és tengeri szomszédokkal, a diplomáciai és katonai sikereknek köszönhetően hatalmas befolyásra tett szert a térségben.

Zheng He története

Zheng He 1371-ben született, szegény semur nemzetiségű családban, a jünnani Kunjangban. Apja, Ma Ha-cse és nagyapja eleget tettek a hadzshoz kötődő kötelességüknek, elzarándokoltak Mekkába, a Szent Városba. Utazásaik nagy hatással voltak a fiatal Ma életére, amit aztán tovább is adott fiának. Zheng He megtanult arabul, sok ismeretet szerzett kora földrajzi helyzetéről és a nyugati világról. Tízéves korában került az udvarba, mint ígéretes eunuch. Két évvel később az ifjú Jen hercegének, azaz a későbbi Jung-lö császárnak szolgálatába került. A hercegi ágyasok lakosztályába osztották be munkára. Részt vett Jen herceg számos sikeres hadjáratában, kulcsszerepet játszott a nankingi udvar elfoglalásában. A későbbi Jung-lö császár, Zheng He segítségével szerzi meg unokaöccsétől a trónt. Ezután Zheng He a Császári Háztartás legfelsőbb vezetését kapta meg.

1403-ban Csu Ti elrendelte az állami flotta felállítását, amely később a Kincses Flotta néven híresült el. Ezzel kezdődik Zheng He, a felfedező, diplomata és a kor legnagyobb hajósának diadalmenete. Csu Ti tehát parancsot adott ki az elmenekült császár, Csien-ven felkutatására. A kutatással Zheng He-t bízta meg.

Erről olvashatunk az 1767-ben összeállított Li-taj Tung-csien-csi-lan című munkában:

„A Jung-lö uralkodási ciklus harmadik évében, a császári palota eunuchja, Zheng He parancsot kapott egy dél-tengeri küldetésre. A császár, mivel élt a gyanúval, hogy az előző császár a tengerekre menekült, megbízást adott Zheng He-nek, Vang Csing-vunak és másoknak, hogy kövessék nyomait. Rengeteg arannyal és más kincsekkel megrakodva, és több mint harminchétezer hivatalnok és férfiú hajót épített és útra kelt parancsnokságuk alatt. Szucsou prefektúrából indulva Fucsienen át Indokína felé mentek, ahol is behajózták a nyugati tengereket… Az összes ország alázatos volt a császári paranccsal szemben, küldötteiket elküldték a hajóval, adóajándékaikkal együtt.… Cseng Ho nem kevesebb, mint hét diplomáciai küldetéssel volt megbízva. Háromszor vetette börtönbe az idegen vezetőket…. Ugyanebben az időben, különféle népek, a kínaikon lévő kereskedelmi haszon reményében, kiszélesítették örökké tartó kereskedelmi célú kapcsolataikat, és megszakítás nélkül jöttek-mentek…”

Csu Ti nem véletlenül Zheng He-t bízta meg a külföldi országokba küldött hajóhad vezetésével, hiszen a rendkívül impresszív, több mint két méter magas, határozott fellépésű, hosszú fülcimpájú, tigrishez hasonló járású, tiszta és vibráló hangú Zheng He már bizonyította hűségét iránta és egyéb adottságai is megfelelőek voltak a feladatra. Maga Zheng He is megemlékezik küldetéseiről a 20. század 30-as éveiben felfedezett fucsieni kőoszlopon. Az emlékoszlopon olvasható felirat többek között leírja, hogy Zheng He hogyan választotta ki a szerencsés napot az indulásra, ezenkívül több mint harminc kínai nyelvű országnevet tartalmaz Kelet-Ázsiától Afrikáig.

Összesen hét expedíció indult Jung-lö (1403-1424), majd Hszüan-tö (1425-1435) uralkodása alatt. Hat expedícióban bizonyosan maga Zheng He is részt vett.

Zheng He világtérképe

A vitákat kiváltó térkép 2001-ben került napvilágra, amikor egy sanghaji ügyvéd, Liu Gang azt állította, hogy egy helyi kereskedőtől vásárolta meg körülbelül 500 dollárért. Úgy véli, hogy Zheng mindkét félteke vizein hajózott, Amerikában, a Földközi-tengeren és Ausztráliában is megfordult. 2003-ban Gavin Menzies ezt a térképet bizonyítékul szolgálja „1421: az év, amikor Kína felfedezte a világot” című könyvéhez.

A térképen a világ két féltekéje látható, a kerek Föld lapos papíron való ábrázolásának konvenciója. A kontinensek is jól felismerhetőek: Észak- és Dél-Amerika körvonalai világosak, csakúgy, mint a messzi szárazföldről folyó folyók. Az Északi-sarkvidék, a Himalája, amelynek lábánál Zheng He született, a világ legmagasabb hegylánca. Egyes szempontok jellegzetesen kínaiak: a kék, legyezőszerű hullámok a kínai térképészeti hagyományok részét képezik, csakúgy, mint a szöveges helyleírásokat tartalmazó annotációk.

Bár régészeti leletek nem támasztják alá, hogy Zheng He bármelyik hajója elérte volna az amerikai partokat, a térkép részletessége mégis arra enged következtetni, hogy bizony Kolumbuszt nem csak a vikingek (kb.500 évvel), hanem a kínaiak (kb.70 évvel) is megelőzték.

Zheng He célja nem elsősorban a felfedezés volt, hanem a kínai császár hatalmának megismertetése, fennhatóságának elismertetése a térségben, az ajándékok cseréje és a kereskedelmi kapcsolatok kiépítése mellett.  Zheng He az utolsó, 1433-as úton halt meg, vele pedig a Kincses Flotta napjai is leáldoztak. Zheng He életének végével Kína nyílt tengeri felfedezései is véget értek. Ekkor az új császár már kevésbé tartotta fontosnak a drága expedíciók finanszírozását. A következő néhány száz évben Kína nagyrészt önmagába fordult és elzárkózott a külvilágtól.

Zheng He hazájában ma is rendkívül népszerű. Számos szobor, park, múzeum őrzi emlékét a nagy hajósnak, felfedezőnek és kiváló diplomatának.

Való igaz, hogy hivatalos bizonyíték nincs rá, mégis lehetséges, hogy a kor legjobb hajóival rendelkező Zheng He vezette kínai flotta körbehajózta a Földet, megelőzve a híres európai felfedezőket és hajósokat.

Forrás:

Wikipedia, Booksfact

Következő poszt: Leif, az első "amerikai" viking

Kína Shaanxi tartományának egy elszigetelt, lapos síkságán, Xi'an ősi fővárosa közelében, több tucat látványos piramisdomb található, amelyek Kínán kívül kevéssé ismertek. Ezeknek a lenyűgöző sírokhoz kapcsolódoan midig előkerül egy hatalmas, 300 méter magas fehér, ékköves sapkás piramis legendája. Míg egyes kutatók úgy vélik, hogy a Xi'an Fehér Piramis légi megfigyelései megfelelnek a Maoling piramisnak, azaz Han Wu császár sírjának, mások azt állítják, hogy a legendás piramist (ami megdöbbentő méreteivel jócskán felülmúlja a gízai nagy piramist) még nem találták meg.

Xi'an fehér piramisának első észlelése – Fred Meyer Schroder, 1912

A hatalmas fehér piramis megfigyelései Kínában több mint egy évszázadra nyúlnak vissza Fred Meyer Schroder amerikai utazási iroda és kereskedő naplójába, aki 1912-ben egy buddhista szerzetes vezetővel sétált a távolban Shaanxi tartományban. Schroder arról számolt be, hogy látott egy óriási piramist a körülötte lévő kisebb piramisokkal együtt. "Még ijesztőbb volt, mintha a vadonban találtuk volna" - írta. "De ezek [piramisok] bizonyos mértékig ki voltak téve a világ szemének, de még mindig teljesen ismeretlenek a nyugati világban."
Schroder becslése szerint a fő piramis legalább 300 méter magas, oldala pedig 500 méter. Az ilyen méretek tízszer nagyobb térfogatot adnának a szerkezetnek, mint az egyiptomi Nagy Piramisé, amely 140 méter magas. Schroder mongol kalauza, Bogdo közölte vele, hogy a piramisok legalább 3000 évesek, és a róluk szóló információkat az ősi kolostori dokumentumok rögzítik, és jól ismertek a helyi legendákban.

Xi'an fehér piramisának második megfigyelése – James Gaussman, 1945

A Xi'ani Fehér Piramis második és leghíresebb megfigyelése az Egyesült Államok Hadseregének James Gaussman nevű pilótájától származott, aki 1945 tavaszán Kínából az indiai Assamba repült, amikor állítólag egy hatalmas fehér piramist látott Xi'an-tól délnyugatra. Később ezt írta:
"Egy hegy körül repültem, majd egy völgybe értünk. Közvetlenül alattunk volt egy óriási fehér piramis. Úgy nézett ki, mintha egy tüdérmeséből került volna elő. A piramis csillogó fehér színű volt. Lehetett fém, vagy valamilyen más kő. Minden oldalról fehér volt. A legérdekesebb a záróköve volt: egy nagy darab értékes drágakőszerű anyag. Mélyen megérintett a dolog kolosszális mérete."

Xi'an fehér piramisának harmadik megfigyelése – Maurice Sheahan ezredes, 1947

Mindössze két évvel azután, hogy Gaussman egy fehér, drágaköves piramist észlelt, Maurice Sheahan ezredes, a Trans World Airlines távol-keleti igazgatója egy völgy felett repült Kínában, a Qin Ling-hegység közelében, körülbelül 64 kilométerre délnyugatra Xi'an Shaanxi tartományban, amikor meglátott egy óriási piramist az alatta elterülő tájon.
Sheahan találkozásáról a The New York Times március 28-i száma számolt be, „Egy amerikaipilóta hatalmas kínai piramisról számol be elszigetelt hegyekben, Siantól [Xi'an] délnyugatra. A cikkben Sheehan azt mondta, hogy a piramis körülbelül 1000 láb magas és 1500 láb széles volt, és úgy tűnt, hogy "az egyiptomiak eltörpülnek mellette". Két nappal a jelentés után a The New York Times közzétett egy fotót a feltételezett piramisról, amelyet később Gaussmannak tulajdonítottak. Eközben a kínai régészek tagadták, hogy létezne ilyen piramis.

A fénykép némileg kiábrándító volt – nem volt tiszta fehér, nem volt ékszersapkás és nem látszott 1000 láb magasnak sem, ami azt a kérdést veti fel, hogy a fotót valóban Gaussmann készítette, vagy csak az újság által hozzáadott töltelék volt. A fényképet később a jól ismert Maoling temetkezési halomként azonosították, Wu Han császár (i.e. 156–87) sírjaként, amely Xingpingben, Shaanxi tartományban, Kínában található, körülbelül 40 km-re északnyugatra a Xi'an városától.

A Maoling mauzóleum

A Maoling a nyugati Han-dinasztia legnagyobb piramisa (vagy inkább trapéz alakú sírdombja), amelyet birodalmi mauzóleumként építettek több mint 2000 évvel ezelőtt, de még mindig lényegesen kisebb, mint a Xi'an Fehér piramisának bejelentett mérete. A döngölt földből és agyagból épült domborulat körülbelül 220 x 220 méter téglalap alakú alappal és 50 méter magas.

A sír építése Wu császár uralkodásának második évében (i. e. 139) kezdődött és körülbelül 53 évvel később, halálakor fejeződött be. A sírt értékes sírtárgyakkal töltötték meg, amelyek közül sok ma egy közeli múzeumban látható. Maoling körül több kisebb sírhalom is található, amelyekbe Wu császár kedvenc ágyasát, Li úrhölgyet, továbbá a katonai stratégát, Hao Qubing-et és a császari udvar többi tagját temették.

Valóban létezik Xian fehér piramisa?

Több elentmondás is van a fehér piramis esetében. Egyrészt a leírások nem egyeznek, ezenkívül Maoling Hsziantól északnyugatra fekszik, míg Gaussman és Sheahan délnyugatra helyezte el a piramist. Másrészt Sheahan úgy írta le a Fehér Piramist, mint „tökéletes piramis alakú”, ami ellentétben áll a Maoling mauzóleum lapos formájával.
Lehetséges, hogy a New York Times egyszerűen Maoling fotóját használta stockfotóként egy kínai piramis ábrázolására, nyitva hagyva annak lehetőségét, hogy egy igazi fehér piramis még mindig felfedezésre vár? Vagy Schroder, Gaussman és Sheahan tévedett leírásaikban és méretbecsléseikben és valóban Maolingot észlelték?

Egyesek úgy vélik, hogy a Fehér piramis a Qin Ling-hegységben található, azonban nehezen észrevehető a magasba tornyosuló hegyek és mély szurdokok között. Számos kutató és felfedező kutatta-kereste a Xi'an Fehér Piramist, de a mai napig egyikük sem járt sikerrel.

A poszt April Holloway Ancient Origins oldalon publikált cikke alapján készült.

A felső kép csak illusztráció.