Bár már tudjuk, hogy Kolumbusz csak újra felfedezte az európaiak számára az amerikai kontinenst, mégis kevés információnk van azokról a felfedezőkről, akik előtte léptek Észak- és/vagy Dél-Amerika földjére. Következzék egy Európában kevésbbé ismert kínai felfedező, aki gykorlatilag behajózta az egész bolygót.
Előzményként annyit mindenképp meg kell említeni, hogy az 1400-as években Kína óriásit nyitott a világ felé, virágzott a kerekedelem a szárazföldi és tengeri szomszédokkal, a diplomáciai és katonai sikereknek köszönhetően hatalmas befolyásra tett szert a térségben.
Zheng He története
Zheng He 1371-ben született, szegény semur nemzetiségű családban, a jünnani Kunjangban. Apja, Ma Ha-cse és nagyapja eleget tettek a hadzshoz kötődő kötelességüknek, elzarándokoltak Mekkába, a Szent Városba. Utazásaik nagy hatással voltak a fiatal Ma életére, amit aztán tovább is adott fiának. Zheng He megtanult arabul, sok ismeretet szerzett kora földrajzi helyzetéről és a nyugati világról. Tízéves korában került az udvarba, mint ígéretes eunuch. Két évvel később az ifjú Jen hercegének, azaz a későbbi Jung-lö császárnak szolgálatába került. A hercegi ágyasok lakosztályába osztották be munkára. Részt vett Jen herceg számos sikeres hadjáratában, kulcsszerepet játszott a nankingi udvar elfoglalásában. A későbbi Jung-lö császár, Zheng He segítségével szerzi meg unokaöccsétől a trónt. Ezután Zheng He a Császári Háztartás legfelsőbb vezetését kapta meg.
1403-ban Csu Ti elrendelte az állami flotta felállítását, amely később a Kincses Flotta néven híresült el. Ezzel kezdődik Zheng He, a felfedező, diplomata és a kor legnagyobb hajósának diadalmenete. Csu Ti tehát parancsot adott ki az elmenekült császár, Csien-ven felkutatására. A kutatással Zheng He-t bízta meg.
Erről olvashatunk az 1767-ben összeállított Li-taj Tung-csien-csi-lan című munkában:
„A Jung-lö uralkodási ciklus harmadik évében, a császári palota eunuchja, Zheng He parancsot kapott egy dél-tengeri küldetésre. A császár, mivel élt a gyanúval, hogy az előző császár a tengerekre menekült, megbízást adott Zheng He-nek, Vang Csing-vunak és másoknak, hogy kövessék nyomait. Rengeteg arannyal és más kincsekkel megrakodva, és több mint harminchétezer hivatalnok és férfiú hajót épített és útra kelt parancsnokságuk alatt. Szucsou prefektúrából indulva Fucsienen át Indokína felé mentek, ahol is behajózták a nyugati tengereket… Az összes ország alázatos volt a császári paranccsal szemben, küldötteiket elküldték a hajóval, adóajándékaikkal együtt.… Cseng Ho nem kevesebb, mint hét diplomáciai küldetéssel volt megbízva. Háromszor vetette börtönbe az idegen vezetőket…. Ugyanebben az időben, különféle népek, a kínaikon lévő kereskedelmi haszon reményében, kiszélesítették örökké tartó kereskedelmi célú kapcsolataikat, és megszakítás nélkül jöttek-mentek…”
Csu Ti nem véletlenül Zheng He-t bízta meg a külföldi országokba küldött hajóhad vezetésével, hiszen a rendkívül impresszív, több mint két méter magas, határozott fellépésű, hosszú fülcimpájú, tigrishez hasonló járású, tiszta és vibráló hangú Zheng He már bizonyította hűségét iránta és egyéb adottságai is megfelelőek voltak a feladatra. Maga Zheng He is megemlékezik küldetéseiről a 20. század 30-as éveiben felfedezett fucsieni kőoszlopon. Az emlékoszlopon olvasható felirat többek között leírja, hogy Zheng He hogyan választotta ki a szerencsés napot az indulásra, ezenkívül több mint harminc kínai nyelvű országnevet tartalmaz Kelet-Ázsiától Afrikáig.
Összesen hét expedíció indult Jung-lö (1403-1424), majd Hszüan-tö (1425-1435) uralkodása alatt. Hat expedícióban bizonyosan maga Zheng He is részt vett.
Zheng He világtérképe
A vitákat kiváltó térkép 2001-ben került napvilágra, amikor egy sanghaji ügyvéd, Liu Gang azt állította, hogy egy helyi kereskedőtől vásárolta meg körülbelül 500 dollárért. Úgy véli, hogy Zheng mindkét félteke vizein hajózott, Amerikában, a Földközi-tengeren és Ausztráliában is megfordult. 2003-ban Gavin Menzies ezt a térképet bizonyítékul szolgálja „1421: az év, amikor Kína felfedezte a világot” című könyvéhez.
A térképen a világ két féltekéje látható, a kerek Föld lapos papíron való ábrázolásának konvenciója. A kontinensek is jól felismerhetőek: Észak- és Dél-Amerika körvonalai világosak, csakúgy, mint a messzi szárazföldről folyó folyók. Az Északi-sarkvidék, a Himalája, amelynek lábánál Zheng He született, a világ legmagasabb hegylánca. Egyes szempontok jellegzetesen kínaiak: a kék, legyezőszerű hullámok a kínai térképészeti hagyományok részét képezik, csakúgy, mint a szöveges helyleírásokat tartalmazó annotációk.
Bár régészeti leletek nem támasztják alá, hogy Zheng He bármelyik hajója elérte volna az amerikai partokat, a térkép részletessége mégis arra enged következtetni, hogy bizony Kolumbuszt nem csak a vikingek (kb.500 évvel), hanem a kínaiak (kb.70 évvel) is megelőzték.
Zheng He célja nem elsősorban a felfedezés volt, hanem a kínai császár hatalmának megismertetése, fennhatóságának elismertetése a térségben, az ajándékok cseréje és a kereskedelmi kapcsolatok kiépítése mellett. Zheng He az utolsó, 1433-as úton halt meg, vele pedig a Kincses Flotta napjai is leáldoztak. Zheng He életének végével Kína nyílt tengeri felfedezései is véget értek. Ekkor az új császár már kevésbé tartotta fontosnak a drága expedíciók finanszírozását. A következő néhány száz évben Kína nagyrészt önmagába fordult és elzárkózott a külvilágtól.
Zheng He hazájában ma is rendkívül népszerű. Számos szobor, park, múzeum őrzi emlékét a nagy hajósnak, felfedezőnek és kiváló diplomatának.
Való igaz, hogy hivatalos bizonyíték nincs rá, mégis lehetséges, hogy a kor legjobb hajóival rendelkező Zheng He vezette kínai flotta körbehajózta a Földet, megelőzve a híres európai felfedezőket és hajósokat.
Forrás:
Következő poszt: Leif, az első "amerikai" viking
Utolsó kommentek