A Hófehérke és a hét törpe a világ egyik leghíresebb tündérmeséje, a gyerekek és a meserajongók először 1812-ben hallhatták-olvashatták, mikor is a Grimm testvérek megjelentették a régi európai népmesékből összegyűjtött mesegyűjteményüket. 1937-ben Walt Disney Hófehérke című animációs játékfilmje tette még népszerűbbé a történetet világszerte és azóta általában pusztán fikciónak, mesének tekintik.

  A mese sztoriát nem részletezném, gyakorlatilag mindenki ismeri a szépséges leány és a gonosz mostoha történetét, hét törpével körítve. Az utóbbi évek kutatásai azonban azt sugallják, hogy a híres tündérmese mégis tartalmazhat igazságot.
Hófehérke valódi személy volt?
  Sok Grimm-meséhez hasonlóan a Hófehérkéről is úgy tartják, hogy a középkor óta létezik, évszázadok óta szájról-szájra terjedve.
1994-ben Eckhard Sander német történész kiadta a Schneewittchen: Marchen oder Wahrheit? (Hófehérke: Tündérmese vagy valóság?) című könyvét, amiben azt írja, hogy feltárt egy beszámolót, amely a Grimm testvérek meséjének eredetére világít rá. Sander szerint Hófehérke karaktere Margarete von Waldeck, IV. Fülöptől 1533-ban született német grófnő életén alapult. 16 éves korában Margarete mostohaanyja, Hatzfeld Katharina arra kényszerítette, hogy Wildungenbe költözzön.

  Ott Margarete beleszeretett egy hercegbe, ám apja és mostohaanyja helytelenítette a kapcsolatot, mivel az „politikailag kényelmetlen” volt. Margarete 21 évesen titokzatosan meghalt, nyilvánvalóan megmérgezték. A történelmi beszámolók a spanyol királyra utalnak, aki ellenezte a románcot és spanyol ügynököket küldött ki, hogy meggyilkolják Margarete-et.

Na de mi a helyzet a hét törpével?
  Margarete apjának több rézbányája volt, amelyekben gyerekeket kvázi rabszolgaként alkalmaztak. A rossz körülmények miatt sokan fiatalon meghaltak, de akik túlélték, az alultápláltság és a nehéz fizikai munka miatt erősen visszamaradtak a növekedésben, sokuknal deformálálódtak a végtagjaik is. Ennek eredményeként gyakran „szegény törpöknek” nevezték őket.

  Ami a mérges almát illeti, Sanders úgy véli, hogy ez a német történelem egy olyan eseményéből fakad, amikor egy idős embert letartóztattak, mert mérges almát adott azoknak a gyerekeknek, akikről azt hitte, hogy ellopták a gyümölcsét.

Alternatív változat – Maria Sophia von Erthal
  A bajorországi Lohrban dolgozó kutatócsoport szerint a Hófehérke Maria Sophia von Erthal életén alapul, aki 1729. június 15-én született a bajorországi Lohr am Mainban, Philipp Christoph von Erthal herceg és felesége, von Bettendorff bárónő lányaként.

  A fiatal Maria Sophia nagyon vonzó lány volt és szeretett segíteni a környék elesettjein. Élete örökre megváltozott, amikor édesanyja meghalt, apja pedig újraházasodott.
  A bárónő halála után Fülöp herceg feleségül vette Claudia Elisabeth Maria von Venningent, Reichenstein grófnőjét, aki nem igazán kedvelte mostohagyermekeit. Kegyetlenűl bánt mostohalányával, nem engedte férjhez menni sem, míg végül (állítólag) Maria Sophia egy környékbeli szegény asszonyhoz költözött, később meg is vakult.
  1791-ben halt meg és saját kopjafája volt, ami szokatlan megkülönböztetés volt a korabeli nők számára. A templomot, ahol eltemették 1804-ben lebontották, sírkövét pedig a bátyja által alapított helyi kórházba szállították. Amikor a kórházat az 1970-es években felújították, a kopjafa eltűnt és azt hitték, hogy elveszett, de szerencsére egy helyi család megmentette és a helyi bambergi egyházmegyei múzeumnak adományozták.

  A ma múzeumként működő Lohr am Main kastélyában volt egy tükör, egy akusztikus játék, amely "beszélni" tudott (jelenleg a Spessart Múzeumban található). A tükröt 1720-ban építetta a mainzi választófejedelem tükörgyára Lohrban és a házban volt abban az időben, amikor Maria mostohaanyja ott élt.

  Maria történetében szereplő törpék egy bányászvároshoz, Bieberhez is kötődnek, amely Lohrtól nyugatra található, hét hegy között. A legkisebb alagutakba csak nagyon alacsony bányászok juthattak be, akik gyakran fényes csuklyát viseltek, ahogyan a törpéket az évek során gyakran ábrázolták.
A Lohr-i kutatócsoport azt állítja, hogy az üvegkoporsó a régió híres üvegművéhez köthető, míg a mérgezett alma a Lohrban bővelkedő halálos nadálytőméreghez köthető.

  Talán soha nem tudjuk meg, honnan ered Hófehérke és a hét törpe története, mivel a Grimm-fívérek meséi gyakran valóban megtörtént események és a fantáziájuk ötvözete volt. Ennek ellenére aligha kétséges, hogy a híres mesének volt legalább valami történelmi alapja.

Forrás:

Joana Gillan  (2020). Exploring the True Origins of Snow White and the Seven Dwarfs
Link: https://www.ancient-origins.net/myths-legends/exploring-true-origins-snow-white-and-seven-dwarfs-004150

Abbink, W. (2012). German town brings Snow White to life . DW.com.Link:  http://www.dw.com/en/german-town-brings-snow-white-to-life/a-15854753

DeNinno, N (2012). Is Snow White Real? A Look Back Into The Life Story Of Countess Margarete Von Waldeck. International Business Times. Link: http://www.ibtimes.com/snow-white-real-look-back-life-story-countess-margarete-von-waldeck-701110

Eckhard, Sander (1994). Schneewittchen: Marchen oder Wahrheit?

Hall, A. (2002). Once upon a time, Snow White lived in Bavaria. The Independent. Link: http://www.independent.ie/world-news/europe/once-upon-a-time-snow-white-lived-in-bavaria-26058455.html

Hart, B. (2010). The True Origins and History of Snow White and the Seven Dwarfs . Link: https://www.goodreads.com/story/show/60644-the-true-origins-and-history-of-snow-white-and-the-seven-dwarfs

Spessartmuseum