Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

A SIVATAGI HALÁLFÉREG

Bár a szárazföldön élő fajok nagy részét ismerjük, mégis van számos olyan terület a Földön, amelynek élőlényiről keveset tudunk. Vannak még helyek, ahova az emberi "civilizáció" nem tette be a lábát, gondoljunk csak Szibéria hatalmas területére, vagy a kietlen, száraz sivatagokra. Az emberek által gyéren lakott területeken lehetnek még bőven felfedezésre váró lények.  Hogy mennyire rejtélyesek, vagy különösek, esetleg veszélyesek, azt egyenlőre csak a helyi hitvilág, legendák és elbeszélések alapján tudjuk besorolni.

Halálféreg Góbi-sivatag Mongólia felfedezés kutatás legenda rejtélyes

A Góbi-sivatag titka

A mongol halálféreg talán a kevésbbé ismertebb rejtélyes lények közé tartozik Nyugaton. A legendák szerint a Góbi-sivatag forró homokdűnéi alatt él egy olyan lény, amitől annyira félnek a mongol emberek, hogy még a nevét is félnek kimondani. Lehet, hogy sokaknak a Tremors szörnyei, vagy a Düne óriás homokférgei jutnak eszébe, azonban ezeknél jóval kisebb, viszont nem kevésbbé halálos állatról számolnak be a legendák.

Halálféreg Góbi-sivatag Mongólia felfedezés kutatás legenda rejtélyes
Homokféreg a Düne c. filmben (2021)

A mongolok „Allghoi khorkhoi”-nak (Олгой хорхой) nevezik, ami „bélférget” jelent, mert ez a kövér, vörös, halálos kígyószerű szörny úgy néz ki, mint egy tehén belsősége. Ez a féregóriás akár 120cm hosszúságúra is megnőhet és azonnal képes megölni az embereket. Hogy miként és hogyan csinálja, arról nem egységesek az elbeszélések. A sivatagi nomádok úgy vélik, hogy az óriásféreg savas anyaggal fedi be áldozatát, amely mindent korrodált sárga színűvé varázsol. A legenda szerint, amikor lény támadni kezd, fél testét kiemeli a homokból és elkezdi felfújni, amíg fel nem "robban", beterítve  mérgével szerencsétlen áldozatát. A méreg annyira erős, hogy a zsákmány azonnal meghal, mások szerint hatalmas elektromos töltést bocsát ki. Bárhogyan is öl, nagyon gyorsan és távolról is meg tudja tenni.​

A halálféreg kutatása

Számos ország kutatói, kalandorai, utazói és zoológusai utaztak már el a déli Góbi-sivatagba, hogy tanulmányozzák a halálférget, de senki sem látta őket. A halálos féreg történetét generációk óta mesélik Mongóliában.

Halálféreg Góbi-sivatag Mongólia felfedezés kutatás legenda rejtélyes
Roy Chapman Andrews

A lény először Roy Chapman Andrews 1926-ban megjelent On the Trail of Ancient Man című könyve nyomán került a nyugati figyelem középpontjába. Az amerikai paleontológus mongol tisztviselők összejövetelén hallott másodkézből származó történeteket és így írt a szörnyről: „A jelenlévők közül senki sem látta a lényt, de mindannyian szilárdan hittek a létezésében, és aprólékosan leírták a külsejét."

Halálféreg Góbi-sivatag Mongólia felfedezés kutatás legenda rejtélyes
Mongol halálféreg (Pieter Dirkx)

Ivan Mackerle cseh zoológus a halálférgek kutatásának egyik vezető kutatója. Egy diáktól hallott egy halálos féregről és 1990-ben Dél-Mongóliába utazott, hogy többet tanuljon. A helyiek féltek beszélni a halálos féregről és az, hogy a kormány is betiltotta a féreg kutatását (vagy bármilyen említését), még nehezebbé tette számukra a Góbi sivatagban rejtőző titkok megfejtését. A tilalmat azonban feloldották, így folytathatta útját. „Titok Mongóliában” című könyvében  a halálos férget „kolbász alakú, fél méter hosszú, tehén vastagbeléhez hasonló" lényként írta le. "Pikkelyes bőre és rövid farka van, amely úgy néz ki, mintha levágták volna. Nehéz megmondani, melyik a farok és melyik a fej". Ezt ő maga soha nem erősítette meg, de valóságosnak írta le a lényt.

Dr. Karl Shuker brit zoológus, „Az ember elől rejtett vadállatok” című könyv szerzője a legendás halálos férget a „világ egyik leghíresebb állataként” írta le, ami a déli Góbi homokja alatt rejtőzik. Élete nagy részét a dűnékben tölti, de a homokon fekvés mindenkit megijeszt.” Noha gyíkokként mozognak a föld alatt, gyakran júniusban és júliusban jelennek meg. Egyes tudósok megfigyelték, hogy ennek az lehet az oka, hogy a felület nedves és nedves. Shuker soha nem látott vagy igazolt halálférget, de feltételezte, hogy ez egy gyík lehet, amely forró éghajlaton él.

Halálféreg Góbi-sivatag Mongólia felfedezés kutatás legenda rejtélyes
A halálféreg támadás közben

Andrei Simukov, egy szovjet tudós, aki az 1930-as években Mongóliában dolgozott, érdekes tényt hagyott hátra útinaplójában. Azt mondta: „A férgek gyakori állatok a Saxaulban és a Suuj Gobiban. Az emberek sokat beszélnek róla, és nagyon félnek. Ez az állat általában akkor jön a felszínre, amikor esik az eső, vagy ha a talaj nedves. Evéskor egész testét a préda köré csavarja, fulladás után pedig egészben lenyeli a zsákmányt. Azt mondják, hogy ez az állat csak a mongol Góbi-sivatagban található. Úgy gondolják, hogy ha találkozik ezzel a féreggel a sivatagban, nem éli túl. A féreg körkörösen, akkora területen, mint a saját mérete, szétterítette mérgét és hamarosan a körülötte lévő állatok és emberek egy pillanatra elvesztik az eszméletüket és meghalnak. A féreg szaporodási ideje alatt kerül a felszínre, és nagyon veszélyes, ha ez idő alatt bárkitalálkozik vele. Normális esetben világos színű,de ha dühös, kipirosodik és milliónyi méregcseppet bocsát ki a szájból. A méreg olyan, mint a ciánsav."

Halálféreg Góbi-sivatag Mongólia felfedezés kutatás legenda rejtélyes

Ivan Efremov szovjet tudós is írt egy cikket a halálféregről, valamint az expedícióján részt vevő két kutatótárs haláláról:
„… Furcsa, olyan, mint egy kolbász” – suttogta a fülembe a sofőr. Nem volt se lába, se szája, se szeme, egy méter hosszú volt, és úgy nézett ki, mint egy kolbász. A feje és a farka megkülönböztethetetlen volt. Két kövér kígyószerű lény volt, akik összegömbölyödtek a homokban. Amikor Grisánk kiugrott a fülkéből, kezelőnk azt kiáltotta: „Ne lőj, kapd el élve” és utána futott. Abban a pillanatban a mellettem álló mongol öregember megfogta a kezem, ijedt tekintettel nézett rám és könyörgött: "Hagyd, halál lesz, hívd vissza őket." Ezért kiáltottam Grishának és Misának: „Gyertek vissza!”, de ők továbbra is az állathoz futottak, nem hallva kiáltásomat. Hirtelen két féreg gyűrűt formált, amely azonnal sötétkék lett. Misa zuhant először némán a homokra és teljesen mozdulatlanná vált. Egy idő után Grisa ugyanoda esett. Fogtam a pisztolyomat és utánuk futottam, de a két féreg már elment. Sajnos munkatársaink már meghaltak a méreganyagok miatt."

Halálféreg Góbi-sivatag Mongólia felfedezés kutatás legenda rejtélyes
Góbi-sivatag

Eddig még senkinek nem sikerült képet vagy videót készíteni az Allghoi khorkhoi-ról, semmilyen maradványt, vagy tetemet sem sikerült találni, így a mongól haláféreg egyenlőre a legendák szörnye marad (egyébként sem szívesen találkoznánk vele). Azonban a Góbi-sivatag kb. 1,2 millió négyzetkilóméter területű és nagyrészt felfedezetlen terület, így a rettegett féreg akár még valóban létezhet is a sivatag homokja alatt rejtőzve.

Korábbi poszt hasonló témakörben:

Izland hivatalos víziszörnye

 0
Tovább

ELTŰNT VÁROSOK V.

Következzen egy város, ami létezik is meg nem is, mindenesetre a sivatagok végtelen homokja alatt még számos dolog rejtőzhet, ami az emberiség történetét formálhatja.

Dubai elveszett sivatagi városai: rejtőzködő történelem

Dubai a káprázatos építészet és az erőfeszítés nélküli gazdagság ultramodern képét ápolja. De a sivatagok homokja elfeledett városokat és történelmet takar, amely megmutatja, hogyan alkalmazkodtak korai lakói, és hogyan győzték le a drámai múltbéli klímaváltozást.

Dubai sivatag eltűnt város hajós központ
Dubai látképe

Arábia egyik leghíresebb elveszett városa (pedig a történészek írásos feljegyzésekből tudták, hogy létezik, de egyszerűen nem találták meg) a középkori Julfar városa. A legendás arab tengerész, Ahmed ibn Majid (és állítólag Szindbád, a Tengerész) otthona, Julfar ezer évig virágzott, mielőtt romba dőlt és csaknem két évszázadra eltűnt az emberi emlékezetből. Más sivatagi városokkal ellentétben Julfar virágzó kikötő volt, a középkorban a déli öböl arab kereskedelmének központja.

Dubai sivatag eltűnt város hajós központ

Julfar valahol a Perzsa-öböl partján található Dubaitól északra, de a tényleges helyszínt csak az 1960-as években találták meg a régészek. A lelőhelyen talált legkorábbi betelepülési jelek a 6. századból származnak, ekkoriban lakói már Indiáig és a Távol-Keletig rutinszerűen kereskedtek.

A 10. és 14. század aranykora volt Julfarnak, valamint a távolsági arab kereskedelemnek és tengerhajózásnak, az arab navigátorok pedig rendszeresen beutazták a fél világot. Az arabok már jóval azelőtt hajóztak be az európai vizekre, hogy az európaiaknak sikerült áthajózniuk az Indiai-óceánon és például a Perzsa-öbölbe. Ezen utak és kereskedelem fő bázisaként Julfar több mint ezer éven át a legnagyobb és legfontosabb város volt az Öböl déli részén. Az arab kereskedők rendszeresen megtették a tizennyolc hónapos tengeri utat egészen Kínáig, és szinte mindent eladtak, amit csak elképzelni lehetett.

Dubai sivatag eltűnt város hajós központ

Egy ilyen értékes kereskedelmi központ azonban folyamatosan felkeltette a rivális hatalmak figyelmét. A portugálok a 16. században vették át az irányítást, amikorra Julfar jelentős város volt, körülbelül 70 000 lakossal. Egy évszázaddal később a perzsák elfoglalták, de 1750-ben elveszítették a Sharjahból származó Qawasim törzs javára, akik a szomszédos Ras al-Khaimah-ban telepedtek le, amelyet a mai napig uralnak, így a régi Julfar fokozatosan hanyatlik. A romok feledésbe merültek a tengerparti homokdűnék között. Ma Julfar nagy része minden valószínűség szerint még mindig rejtve marad a Ras al-Khaimahtól északra elterülő dűnék alatt.

Forrás:

Wikipedia, Ancient Origins (Joanna Gillan)

Korábbi posztok a témaban:

Eltűnt városok I.

Eltűnt városok II.

Eltűnt városok III.

Eltűnt városok IV.

Következő téma:

Kumari Kandam elveszett kontinense (1. rész)

 0
Tovább

EREDET

blogavatar

Bár az emberek többsége elfogadja a történelmet úgy, ahogyan az a tankönyvekben áll, azonban számtalan rejtély, tudományos anomália és meglepő műalkotás létezik, amelyeket még fel kell fedezni, vagy csak érdemes elgondolkodni rajtuk és más szemszögből is megvizsgálni őket.

Legfrissebb bejegyzések

Utolsó kommentek

Címkefelhő

rejtély (5),Amerika felfedezése (3),középkor (3),rejtélyes (2),kutatás (2),felfedezés (2),éhínség (2),Srí Lanka (2),Kína (2),város (2),elveszett kontinens (2),eltünt (2),tamil (2),purana (2),legenda (2),kézirat (1),gonosz mostoha (1),boszorkány (1),Hansel & Gretel (1),mézeskalácsház (1),Rohonc (1),kódex (1),sötét erdő (1),vulkán (1),beszélő tükör (1),Kabwe (1),őskori koponya (1),Margarete von Waldeck (1),Maria Sophia von Erthal (1),valódi történet (1),Grimm mese (1),régészeti anomália (1),David Hatcher Childress (1),hideg tél (1),kataklizma (1),járvány (1),sötétség (1),ősember (1),Smithonian Intézet (1),időutazás (1),Jancsi és Juliska (1),mesterséges nyelv (1),fanyűvő (1),Mátra (1),jeti (1),Mátranovák (1),anime (1),Japán történelem (1),ronin (1),erdő (1),fekete (1),rabszolga (1),Földhónap (1),Feketeszakáll (1),Karib-tenger (1),kalóz (1),Caesar (1),fekete szamuráj (1),Netflix (1),zöld gyermekek (1),Suffolk (1),Woolpit (1),megfejtés (1),titkosírás (1),hét törpe (1),középkori Anglia (1),időutazók (1),Yasuke (1), (1),eltűnt gyerekek (1),Hameln (1),Pied Piper (1),Patkányfogó (1),kriptográfia (1),Vinland (1),hajós (1),központ (1),eltűnt város (1),sivatag (1),elveszett (1),Dubai (1),Halálféreg (1),Góbi-sivatag (1),skandináv (1),víziszörny (1),Lagarfljotsormur (1),Izland (1),Mongólia (1),Dél-Amerika (1),konkvisztádor (1),azték (1),Britannia (1),Atzlan (1),titkos (1),kutató (1),expedíció (1),Arthur legenda (1),Tristan (1),El Dorado (1),aranyváros (1),Cornwall (1),elsüllyedt város (1),Isolda (1),Kumari Kandam (1),Lemúria (1),Észak-Amerika (1),Leif Eriksson (1),vikingek (1),Vörös Erik (1),Wu császár (1),Fehér piramis (1),tengeri felfedezés (1),Camazotz (1),vámpír (1),denevér (1),Mexikó (1),Batman (1),maja legenda (1),piramis (1),Xian (1),hajózás (1),kereskedelem (1),Kincses flotta (1),ókori görög (1),régészet (1),India (1),Purana (1),Vamana (1),Mahabharata (1),Védák (1),kontinensek felfedezése (1),hindu istenek (1),Mahabali (1),Hófehérka (1)