Bár a szárazföldön élő fajok nagy részét ismerjük, mégis van számos olyan terület a Földön, amelynek élőlényiről keveset tudunk. Vannak még helyek, ahova az emberi "civilizáció" nem tette be a lábát, gondoljunk csak Szibéria hatalmas területére, vagy a kietlen, száraz sivatagokra. Az emberek által gyéren lakott területeken lehetnek még bőven felfedezésre váró lények. Hogy mennyire rejtélyesek, vagy különösek, esetleg veszélyesek, azt egyenlőre csak a helyi hitvilág, legendák és elbeszélések alapján tudjuk besorolni.
A Góbi-sivatag titka
A mongol halálféreg talán a kevésbbé ismertebb rejtélyes lények közé tartozik Nyugaton. A legendák szerint a Góbi-sivatag forró homokdűnéi alatt él egy olyan lény, amitől annyira félnek a mongol emberek, hogy még a nevét is félnek kimondani. Lehet, hogy sokaknak a Tremors szörnyei, vagy a Düne óriás homokférgei jutnak eszébe, azonban ezeknél jóval kisebb, viszont nem kevésbbé halálos állatról számolnak be a legendák.
A mongolok „Allghoi khorkhoi”-nak (Олгой хорхой) nevezik, ami „bélférget” jelent, mert ez a kövér, vörös, halálos kígyószerű szörny úgy néz ki, mint egy tehén belsősége. Ez a féregóriás akár 120cm hosszúságúra is megnőhet és azonnal képes megölni az embereket. Hogy miként és hogyan csinálja, arról nem egységesek az elbeszélések. A sivatagi nomádok úgy vélik, hogy az óriásféreg savas anyaggal fedi be áldozatát, amely mindent korrodált sárga színűvé varázsol. A legenda szerint, amikor lény támadni kezd, fél testét kiemeli a homokból és elkezdi felfújni, amíg fel nem "robban", beterítve mérgével szerencsétlen áldozatát. A méreg annyira erős, hogy a zsákmány azonnal meghal, mások szerint hatalmas elektromos töltést bocsát ki. Bárhogyan is öl, nagyon gyorsan és távolról is meg tudja tenni.
A halálféreg kutatása
Számos ország kutatói, kalandorai, utazói és zoológusai utaztak már el a déli Góbi-sivatagba, hogy tanulmányozzák a halálférget, de senki sem látta őket. A halálos féreg történetét generációk óta mesélik Mongóliában.
A lény először Roy Chapman Andrews 1926-ban megjelent On the Trail of Ancient Man című könyve nyomán került a nyugati figyelem középpontjába. Az amerikai paleontológus mongol tisztviselők összejövetelén hallott másodkézből származó történeteket és így írt a szörnyről: „A jelenlévők közül senki sem látta a lényt, de mindannyian szilárdan hittek a létezésében, és aprólékosan leírták a külsejét."
Ivan Mackerle cseh zoológus a halálférgek kutatásának egyik vezető kutatója. Egy diáktól hallott egy halálos féregről és 1990-ben Dél-Mongóliába utazott, hogy többet tanuljon. A helyiek féltek beszélni a halálos féregről és az, hogy a kormány is betiltotta a féreg kutatását (vagy bármilyen említését), még nehezebbé tette számukra a Góbi sivatagban rejtőző titkok megfejtését. A tilalmat azonban feloldották, így folytathatta útját. „Titok Mongóliában” című könyvében a halálos férget „kolbász alakú, fél méter hosszú, tehén vastagbeléhez hasonló" lényként írta le. "Pikkelyes bőre és rövid farka van, amely úgy néz ki, mintha levágták volna. Nehéz megmondani, melyik a farok és melyik a fej". Ezt ő maga soha nem erősítette meg, de valóságosnak írta le a lényt.
Dr. Karl Shuker brit zoológus, „Az ember elől rejtett vadállatok” című könyv szerzője a legendás halálos férget a „világ egyik leghíresebb állataként” írta le, ami a déli Góbi homokja alatt rejtőzik. Élete nagy részét a dűnékben tölti, de a homokon fekvés mindenkit megijeszt.” Noha gyíkokként mozognak a föld alatt, gyakran júniusban és júliusban jelennek meg. Egyes tudósok megfigyelték, hogy ennek az lehet az oka, hogy a felület nedves és nedves. Shuker soha nem látott vagy igazolt halálférget, de feltételezte, hogy ez egy gyík lehet, amely forró éghajlaton él.
Andrei Simukov, egy szovjet tudós, aki az 1930-as években Mongóliában dolgozott, érdekes tényt hagyott hátra útinaplójában. Azt mondta: „A férgek gyakori állatok a Saxaulban és a Suuj Gobiban. Az emberek sokat beszélnek róla, és nagyon félnek. Ez az állat általában akkor jön a felszínre, amikor esik az eső, vagy ha a talaj nedves. Evéskor egész testét a préda köré csavarja, fulladás után pedig egészben lenyeli a zsákmányt. Azt mondják, hogy ez az állat csak a mongol Góbi-sivatagban található. Úgy gondolják, hogy ha találkozik ezzel a féreggel a sivatagban, nem éli túl. A féreg körkörösen, akkora területen, mint a saját mérete, szétterítette mérgét és hamarosan a körülötte lévő állatok és emberek egy pillanatra elvesztik az eszméletüket és meghalnak. A féreg szaporodási ideje alatt kerül a felszínre, és nagyon veszélyes, ha ez idő alatt bárkitalálkozik vele. Normális esetben világos színű,de ha dühös, kipirosodik és milliónyi méregcseppet bocsát ki a szájból. A méreg olyan, mint a ciánsav."
Ivan Efremov szovjet tudós is írt egy cikket a halálféregről, valamint az expedícióján részt vevő két kutatótárs haláláról:
„… Furcsa, olyan, mint egy kolbász” – suttogta a fülembe a sofőr. Nem volt se lába, se szája, se szeme, egy méter hosszú volt, és úgy nézett ki, mint egy kolbász. A feje és a farka megkülönböztethetetlen volt. Két kövér kígyószerű lény volt, akik összegömbölyödtek a homokban. Amikor Grisánk kiugrott a fülkéből, kezelőnk azt kiáltotta: „Ne lőj, kapd el élve” és utána futott. Abban a pillanatban a mellettem álló mongol öregember megfogta a kezem, ijedt tekintettel nézett rám és könyörgött: "Hagyd, halál lesz, hívd vissza őket." Ezért kiáltottam Grishának és Misának: „Gyertek vissza!”, de ők továbbra is az állathoz futottak, nem hallva kiáltásomat. Hirtelen két féreg gyűrűt formált, amely azonnal sötétkék lett. Misa zuhant először némán a homokra és teljesen mozdulatlanná vált. Egy idő után Grisa ugyanoda esett. Fogtam a pisztolyomat és utánuk futottam, de a két féreg már elment. Sajnos munkatársaink már meghaltak a méreganyagok miatt."
Eddig még senkinek nem sikerült képet vagy videót készíteni az Allghoi khorkhoi-ról, semmilyen maradványt, vagy tetemet sem sikerült találni, így a mongól haláféreg egyenlőre a legendák szörnye marad (egyébként sem szívesen találkoznánk vele). Azonban a Góbi-sivatag kb. 1,2 millió négyzetkilóméter területű és nagyrészt felfedezetlen terület, így a rettegett féreg akár még valóban létezhet is a sivatag homokja alatt rejtőzve.
Korábbi poszt hasonló témakörben:
Utolsó kommentek